kedd, március 31, 2009


ma annyi mindent csináltam, mint máskor egy hét alatt, mégis kéne még ezer dolgot.

például felkeltem nyolckor, hogy bemenjek az egyire egy filmvetítésre. mentiras piadosas, kegyes hazugságok. megérte. nagyon jó. most ment a titanicon is. sajnos a rendezővel beszélgetni már nem tudtam maradni. főleg akkor jó, ha az egyébként is zseniális cortázar novellákat ismerjük hozzá, három alapján készült. egyébként is kiráz a hideg a casa tomada címűtől, hát még amikor megláttam az eredeti formáját. (egy ház alaprajzába írja a történetet, kurvajó, tényleg.)

aztán még voltam órán, vásároltam, takarítottam, olvastam, cikket írtam, kettőt. alvás.

12:47 de. |


szombat, március 28, 2009


vajon azért alkalmazzák meg ryant mostanában filmekben, mert a karaktert direkt olyanra akarják csinálni, aki már néhány arcplasztikán és botoxon túl van? grr.

3:06 de. |


szerda, március 25, 2009


szar nap, szar-szar-szar, és nem tudom, hogy pitének volt először szar vagy nekem, de most már mindkettőnknek szar, és igazából semmi de semmi okunk nincs rá. na de benne volt a levegőben, nem lehet örökre annyira jó, mint mostanában, különben nem tudjuk értékelni az annyira jót, asszem. még ha ez faszság is.

11:09 du. |


kedd, március 24, 2009


mindig csak rinyálok, pedig.
van lila tulipán az asztalon.
ettünk mexikóit.
elmarad ma egy órám.
még anno voltunk capán, és hát wow. de tényleg.
voltam angliában, ahol minden lány harisnya nélkül jár meg szandálban. 5 fokban is.
a lipstick jungle a leggázabb sorozatcím a világon, de sokkal jobb, mint a szex és nyújork. és meg is tudok nézni egy részt a következő órámig.
már kicsit kevésbé köhögök. így az ötödik héten.
ma visszagondoltam havannára, és nagyon kúl volt ám. meg az egész.

12:08 du. |




so true.

12:58 de. |


vasárnap, március 22, 2009


vadászni nem fogok, de legalább több idő marad, amikor tanulás helyett nem csinálok semmit.

11:57 du. |



akkor most akarok kiköltözni a koliból egy olyan helyre, ahol a barátaimnak 11 után nem kell 500 forintot fizetniük, ha be akarják fejezni a konyhában az üveg bort, vagy ahol nem húzza ki senki a mosógépet a konnektorból, amíg az tele van a ruháimmal és vízzel, hogy aztán a vasárnapi verőfényben egy órát azzal tölthessek, hogy 20 liter vizet nyaljak fel a padlóról és kézzel csavarjam ki minden tocsogó ruhám. (meg ahol lehet szexelni anélkül, hogy meg kelljen várni, amíg az összes szobatársunk egyszerre akar bulizni. de azért most főleg a mosógép tett be.)

1:34 du. |


csütörtök, március 19, 2009


anya nem mer lmp-s gyűjtőpont lenni, mert para a városban. de tényleg, mennek a kirúgások, fenyegetések, besúgások, annyira gáz.
annyira gyűlölöm a kedves polgármestert, amiért minden családi vacsorát tönkretesz, amiért egy pöcs, amiért nincs egy ember se a városban, akinek ennek ellenére esélye lenne a helyére kerülni... hihetetlen.

7:58 du. |


szerda, március 11, 2009


kaptam igazi tortát, répatortát.
tegnap meg felszerelődött egy kosár a bicómra, amíg órán voltam. cukii!

most nincs annyira kedvem elutazni, megint csak le leszek maradva mindennel.

12:54 de. |


kedd, március 10, 2009


játszottam ilyen tedd randomra a lejátszód és válaszolj a kérdésekre a szám címével játékot. a legjobbak:
how will you die? ashamed.
what do your friends think of you? cmyk
what do you want to be when you grow up? don't even sing about it
what do your parents think of you? adore
what do you think of your friends? never get you

hadiláb a barátok-témával, tényleg.

12:07 du. |



én kiszállok.

1:07 de. |


péntek, március 06, 2009


ha összeadnánk a ma este a portugál tanulmányi tervvel töltött időt, nem lenne több félóránál, mégis hajnal fél ötig tartott. de nem ám haszontalanul telt ez az idő, mert kitaláltam, hogy milyen jó lenne főzőtanfolyamra menni (főleg a késesre meg a japánosra), megtudtam, hogy van manga szakácskönyv, jucussal kitaláltuk, hogy tavasszal a napsütésben tartunk egy sushi-pikniket, szóval csupa-csupa halaszthatatlan dolog. azt is megtudtam például, hogy milyen egy jó bento-doboz.

álmodozásaim során amúgy gyakran elképzelem, hogy milyen lesz, ha majd már normális, kolin kívüli életem lesz, mert akkor biztosan sokkal rendesebb lány leszek, mert sokkal több helyem lesz a dolgaimnak, és nem kell a földön szanaszét dobálni mindent. a hűtőm és a kamrám mindig tele lesz egészséges finomságokkal, rengeteg időm lesz főzni, megtanulok varrni is, mert végre lesz egy sarok, ahol elfér egy varrógép. csupa-csupa kreatív és dizájnos dolgot fogok kitalálni, és az akváriumot is olyan helyre teszem, ahol könnyű elérni tisztításhoz. mert álmomban végtelen időm van, amit nem cseszek el hülyeségekkel. álmomban ötnél több barátom van, akik hetente egyszer-kétszer átjönnek finom borokkal, én meg tökéletes vacsorákat készítek nekik. ez mind nagyon felnőttesen hangzik, tudom, ijesztő, de úgyse lesz így, you know.

4:24 de. |


csütörtök, március 05, 2009


a cocoon az új kedvencem, mert ilyen földöntúli, fátyolos "folk", és azt mondja a szöveg, hogy

The take off is sometimes hard
I dream of a bodyguard...a bodyguard
My friends all died in a plane crash
Well there is a god but he wants cash

meg hogy

I used to be a son of a bitch
But my mother's quit working
She said she couldn't get a lover

szóval csodálatos.

11:50 du. |


szerda, március 04, 2009


utálok renitens lenni. utálom, hogy "már megint én". már megint én lógtam el az első órát, mert nem sikerült időben kinyomtatnom a még így is hiányos erasmus-dolgokat. már megint én késtem a második óráról, az én vizem folyt ki útközben az én táskámban az én dolgaimra, én nem tudom a választ a kérdésekre, én nem nyomtattam ki a szöveget, én nem adtam be a fordítást, amit már a múlt hétre kellett volna, és mindez egyetlen átlagos órán. és a tanár még csak le se hord miatta. aztán viszem leadni az erasmus-t, mondom, hogy holnap pótolnék hiányt, bocsi. mondja, hogy nem úgy van az, másfél órán belül rittyentsen ide nekem egy tanulmányi tervet. szóval még berohanok az órámra, amit ugyanaz tart, mint az előzőt, elhadarom neki, hogy most haza kell rohannom hiányt pótolni, mondja, hogy "gondoltam", és én rohanok haza és megírom a világ leggyorsabban megírt tanulmányi tervét, amivel még ösztöndíjat se fogok nyerni, rohanok vissza, aztán megint haza, és ahelyett, hogy az esti körömre olvasnék, elalszok. annyira, hogy sikerül a körről is elkésnem, ott megint elég butának érezhettem magam, és most megint fél 11, és még mindig meg kell írnom dolgokat a másik szakos erasmus-hoz, házit írni, tanulni, olvasni, de holnap is lesz valami, amit itthon hagyok, nem csinálok meg vagy nem tudok, ráadásul tutira el is fogok késni.

10:09 du. |


kedd, március 03, 2009


értem én, hogy valamiből el kell tartani a béna magyar zenészeket, de miért pont a pendrive-okból? egyáltalán, ki hallgat itt magyar zenét? az egyetlen új magyar album tavalyról a puf-é, amit említeni tudok, és még az sem jó. magyar filmekről, vagy - haha - sorozatokról már ne is beszéljünk.

és még egy magyar őrület: a nyelvőrködés.
Az ottlap szóösszetétel: az ott-lap első tagja az ott azt fejezi ki, hogy a lap nem itt hanem ott van, vagyis frappánsan (!) kifejezi a WWW inherens tulajdonságát nevezetesen a világméretű elosztottságot. A második tag (a lap) pedig egyszerű fordítása az angol eredetinek. Ugyanakkor az ottlap felfogható az angol eredeti fordításából képzett szóösszetételnek is, nevezetesen az ott nem más mint az ott(hon) első fele. (home page = otthon lap). Az ottlap összetétel tehát kettős módon is vonatkozásba hozható az eredetivel.

1:03 du. |


hétfő, március 02, 2009


na ja, megkezdődött az a négy nap, amikor nem tudom utolérni magam.

elküldtem egy cv-t egy cégnek, aminél spanyol vadászokat kell kísérgetni és tolmácsolni nekik. a héten keresnek.
"mi a legnagyobb gyengesége?"
"vegetáriánus vagyok."

11:40 du. |


vasárnap, március 01, 2009


a végső sorrend:
girona, sevilla, granada
lisboa, santiago, porto

most talán gironához van a legnagyobb kedvem, de biztosan azért, mert legutoljára katalán órám volt, és mindig aszerint változtatom a véleményem, hogy épp katalán, galego, portugál vagy spanyol órám van. meg timi "mindenképpen gironába menj" beszélgetése is meggyőző volt. déllel az a baj, hogy elég hasraütésszerűen döntöttem az ottani városok között.
ma is csak feküdtem, talán kicsit kevésbé köhögök, durva izomláz van a hasamban a köhögéstől, eldöntöttem az erasmus-t, ez nagy meló volt (: és megnéztem a juno című filmet, ami nem volt rossz, de még mindig kétlem, hogy nekem ott lent valaha kijön egy kölyök. no way.

12:25 de. |