kedd, március 06, 2012


néha magányos leszek és elszontyolodok itt a nagy normandiában, de máskor meg végignézem a képeket meg a francia blogot, és rájövök, hogy rengeteg tök jó dolog történt, mióta itt vagyok. sok-sok első, például először adott puszit egy oroszlánfóka, és először vették ki a vakbelem, egy csomó új hely, egy csomó új étel, és azért időről időre emberileg is rendben van a dolog, mint az előző hétvége mátéval meg zsuzsival, meg bármikor, ha gábor itt van. és nadia meg max is okés.
mióta kivették a vakbelem, még a kollégáim is többet szólnak hozzám, tökre megérte az egész.
és francia gyerekeket magyarul tanítani számolni, vagy az altatót olvasni velük: priceless.

jaj, és annyira tetszik itt a táj, meg többnyire a városok-falvak, nagy kár, hogy ezért a sok zöldért ilyen szar idővel kell fizetni. bár nem volt olyan vészes, mint galícia. ahol egyébként szintén imádom a tájat meg a városokat.

annyira izgulok, hogy mit hoz még ez az év, mert hogy fogalmam sincs, de szerintem jó lesz (:

11:55 du. |