hétfő, augusztus 31, 2009
kicsit most meguntam a jobbra-balra utazgatást az országban, de még csütörtökön is lesz egy szép kör szanazug-budapest felé.
az első kívánságom egy teleport lenne.
gyertek majd pride-ra, és majd eligazgatlak benneteket. (és semmiképp sincs kedvem most kommentekben vitázni arról, hogy ez miért jó. nézzétek meg inkább ezt. jaj mennyi hivalkodó ember van benne, szinte az orrunk előtt szexelnek bőrtangában, és mennyi jóérzésű jobber.)
menjetek a filmfeszt részre is, mert állítólag minden film előtt vetítik azt a rövidet, amiben én is látszom. bár még nem láttam, lehet, hogy vállalhatatlan.
7:54 du. |
vasárnap, augusztus 30, 2009
10:59 du. |
szerda, augusztus 26, 2009
9:18 du. |
kedd, augusztus 25, 2009
10:34 du. |
hétfő, augusztus 24, 2009
közben rakom össze magam, a jj-t, és igyekszem nagyon odafigyelve nem foglalkozni azzal, hogy mások mit gondolnak. ha hippi vagyok, hát hippi vagyok. a sok alkohol például nem én vagyok. három (vagy nulla) deci borral simán végigtáncolom az egész éjszakát, nevetek sokat és tök boldog vagyok, ha úgy egyébként minden oké. ha meg nem az, akkor az alkoholtól nem leszek boldogabb. mindig a meglévőt erősíti csak. és lehet, hogy hetijegyes fesztiválozó sem vagyok. de a stoppolás és az utazás az biztosan én vagyok. és be kell látnom, nem vagyok túlzottan kelet-európa. dél-nyugat. de én vagyok a zenéim. én vagyok a gasztroság, a vegaság, én vagyok az önkéntes, én vagyok a biciklin.
6:03 du. |
vasárnap, augusztus 23, 2009
kicsit most jó, hogy semmi sem egyszerű, hogy az agyam meg a szívem meg a biológiám szívatják egymást. kurvajó (:
7:50 du. |
csütörtök, augusztus 20, 2009
4:45 de. |
kedd, augusztus 18, 2009
heló barcelona, heló guimarães, heló braga, heló girona, heló anyu!
heló úszás, heló szülinapi buli, heló nyári egyetem.
10:05 du. |
laptop, 12-13 incs, jó nagy vinyó (relatíve, mert a mostani 20g), könnyű, vékony, szép kép, praktikus és jó billentyűzet, legjobb lenne olyan, mint a mostani (dell c400), csak ugye nem törött monitorral és sokkal nagyobb vinyóval. ha új, akkor 100k körül, kicsit lehet több, ha használt, akkor gondolkodjunk 60 irányában. és lehetőleg ne legyen kívülről fényes, meg kerüljön minden ilyesféle modorosságot.
11:37 de. |
hétfő, augusztus 17, 2009
reggel például nagyon ügyes voltam, nagytáskával és sátorral bebicikliztem a nyugatiig. ahol kiderült, hogy öt perce ment el a vonat, két órát meg mégse várnék, úgyhogy a tervekkel ellentétben stoppoltam. nem túl hosszú várakozás után szegedig vitt, érdekeset beszélgettünk, de nagyon majdnem elaludtam. két nap alatt se volt nagyon nyolc óra alvás, az se túl nyugodt környezetben ugye, ma meg mindjárt ágy és csönd.
tele van a fejem mindenfélével, és habár a felét se fogom megvalósítani, már a tervezgetés is izgi. valamikor ősszel portugália, például. ha mostantól olyan lesz az élet, mint az a három-négy nap, amikor pitéék berlinben voltak, akkor alig várom. közben megkerültek a vállak is, ami kurvajó érzés.
ami nem kurvajó érzés, hogy így lett vége, de hála istennek, hogy végre vége. most annak kell szurkolni, hogy nehogy véletlenül szerelmes legyek a következő félévben, hogy spanyolországban tényleg azt csinálhassak, amit akarok, és ne kelljen nyüszögni meg erőlködni a távolból. előre is köszönöm.
10:00 du. |
a naive new beaters-t néztük meg a faith no more helyett, és nem bántuk meg. a srácok viccesek, a zene meg végig-végig ugrálós-táncolós. kábé ugyanolyanok, mint a klipben.
a maximo park ismeretlenül is simán lekörözte a szintén hatórás és egyébként zeneileg szipiszupi klaxons-t, akik olyanok voltak, mint a sértődött gyerekek, néha beszúrva egy kedvetlen és hiteltelen 'it's a pleasure'-t. másnap a maximo meg talán feleakkora közönség előtt lendületes és borzasztóan közvetlen meg szimpatikus koncertet nyomott le, a végén egyesével megköszönte az összes nyakbanülő őrültnek ("i especially loved the polar bear and the box-head guy"), ő próbálkozott a legtöbb magyar mondattal, és nem csak a 'mi vagyunk a maximo park'-ig jutott.
persze az egyik legjobb a blasted mechanism volt, új lemezhez új jelmezek dukálnak, és bár jobban szerettem a régieket, a buli majdnem olyan ütős volt, mint a hajón. a különbség mindössze a méteres köz és a kerítés a színpad és a közönség között, de elég arra, hogy a didzseridús ne ugorjon be a közönségbe, ne udvarolja körbe a csajt, akit véletlenül megütött a hangszerével az első sorban, és ne tudjak lepacsizni a szárnyassal, akinek most már nincsenek szárnyai. szóval az a38 színpad remek volt, de az a38 még sokkal jobb. i like to party, do you like to party?
futottak még: iamx (remek, őrült szintis csajjal a főszerepben), nouvelle vague (háttérzene), ska-p (semmi új, szó szerint), kispál (elég jó), zagar (fasza), the tings tings (asszem végigültük), bloc party (valahogy nem maradandó), fatboy slim (gyenge), haydamaky (túl korán), pendulum (egyik legpozitívabb élmény, kéne még), prodigy (a szupijóba belejátszott némi bor, de hiszek neki), placebo (nem éppen ezzel voltam elfoglalva közben, felén bőgés, másik felén netsátor), offspring (nem is tudom, ugráltam, de közben a fejemben laktam, meg cd-tünetek), erik sumo (vidám).
amit bánok: elmaradt vive la fete és tömegnyomoros-fáradt kihagyott squarepusher. meg még a la fura dels baus, a katalánság miatt. meg a sleeping cell, amit a sátorból hallgattam, pedig igencsak ugrálós.
és akkora popper tahó vagyok, hogy a nagyszínpad - a38 - mr2 tengelyről ki sem mozdultam.
8:56 du. |
8:18 du. |
12:36 de. |
vasárnap, augusztus 16, 2009
a telefonom időközben teljesen megadta magát, most már max 1 másodpercre kapcsol be, szóval így nem fogtok megtalálni.
5:30 du. |
szombat, augusztus 15, 2009
bő három és fél év, aminek voltak jó pillanatai, de ne felejtsük már a sírásokat, és így egybevetve küldeném a noisettes 'i will never fall in love again' című számát mindenkinek, aki.
az a baj, hogy közben nem figyeltem eléggé a barátaimra, úgyhogy most nincs váll, amin.
mi a fasz legyen? ma már nem megy haza vonat...
8:21 du. |
szombat, augusztus 08, 2009
na még ezt az órát valamivel el kéne tölteni, aztán úgy 21 óra vonaton.
4:18 du. |
csütörtök, augusztus 06, 2009
egyrészt előző éjjel semmit nem aludtam, annyi szúnyog volt.
másrészt elbasztam három cukkinitortát (vö. répatorta), és mindenki nagyon lelkesen magyaráz, hogy mit kellett volna másképp csinálni. szerintük kábé mindent, ami nagyon tud lelkesíteni.
azon kívül hat nap után végre kaptam némi életjelet, és még x napig várnom kell, mire meg tudjuk beszélni mind azt a felgyülemlett hasfájást és fejfájást és szívfájást és fájást, ami bennem van, ő meg valószínűleg nem érti az egészet...
és ezek a dolgok így összeadva teljesen felőrölnek.
ötkor meg nevető jóga lesz, muhaha.
12:43 du. |
szerda, augusztus 05, 2009
10:57 du. |
egy kis időre sikerült is elfelejtenem, hogy szétszakadok belülről.