szerda, január 11, 2012
az egyik kedvenc szomorú-szép számom a
videotape a radioheadtől, de szilveszter óta már lana del rey
video games-e is benne van a mezőnyben, nahát, milyen hasonló a címük.
a legtöbb buli egy ponton túl belőlem ki tudja hozni a szomorút, vagy valami saját frusztráció miatt, vagy azért, mert nem vagyok elég részeg még/már, és körbenézek, és sokkal több kis egyéni drámát látok sarokban ülni, mint ahányan tényleg jól érzik magukat egész éjjel. és az valahol igazából nagyon szép, amikor a dj eltalálja, és még szomorúbbnak lehet lenni, lehet sírni meg fájni, szerintem ettől nem szabad félni, én legalábbis nem tudok mindig vidám lenni, és ez így van jól.
ráadásul nem szomorúnak tűnő számok is be tudnak találni néha. ha antony szeretne egy új "
crazy in love"-ot, akkor javaslom az "
only girl"-t.