csütörtök, október 14, 2010
- vigyázat, nyafogás -
nyáron még őrülten kiegyensúlyozott voltam, kis munka, napsütés, sok nyugis este, idő erre-arra, főzni, ilyesmi. nem is értettem, hogy lehet bárki idegbeteg.
most meg reggeltől estig egyetem vagy meló vagy valamelyikre készülés, éjjel tanulás, a pasim látom úgy napi öt percre, arra sincs időm, hogy elmenjek fodrászhoz vagy végre venni egy kabátot/csizmát, vagy hogy fussak, de még arra se nagyon, hogy sorozatot nézzek, hehe. bencével elméleti nagymamák vagyunk: arról ábrándozunk, hogy lekvárt főzünk és megtanulunk kötni.
pedig sokkal összeszedettebb vagyok, mint régen, egy csomó dolgot nem hagyok az utolsó pillanatra, alig hagytam még ki órákat, pedig heti négyszer van 8-kor vagy 830-kor. cserébe nem is emlékszem, mikor ültem le valakivel utoljára egy kocsmában vagy mikor főztem negyedóránál tovább tartó kaját.
most befejezem, mert készülni kell a portugál órára, amit utálok : P