kedd, május 04, 2010
na jó, úgy hangzott az előző, mintha jó dolgomban unatkoznék, de
a szar dolgokat unom igazából.
persze lehetne sokkal rosszabb is, de ezt sosem éreztem elég jó oknak a vidámságra.
most viszont már annyi helyen panaszkodtam, hogy holnaptól mégis megpróbálok egy kicsit pozitívabb lenni, mert ez már legalább annyira uncsi lehet, mint a lentebb fikázott örök pozitivitás. a kulcs a balansz.
holnap például már eggyel kevesebbet kell aludni (:
és mihelyst lesz pénzem, igazából leszarhatom a pluszban fizetendő hülyeségeket, és mondhatom azt, hogy "ez csak pénz".
rétegesen öltözködök, elkezdek igazán tanulni, leszarom a szigorlatot, elmúlik az izomlázam, mehetek újra futni, az élet szép. (ezt még elismétlem magamban párszor.)