szombat, május 30, 2009
én nem tartom magam egy überokos, értelmes, intelligens, olvasott, stb embernek, a környezetemben különösen frusztrál is ez a dolog, mégis az van, hogy az emberek bőven 90 fölötti százaléka parasztabb, szűklátókörűbb, érdektelenebb, kirekesztőbb stb nálam, és engem ez kifejezetten zavar és elkeserít.
például hogy egy kisvárosban nem vehetsz fel színes ruhákat, mert akkor már hallod a hátad mögül, hogy "hát ez meg hogy néz ki?"
az a baj az lmp-vel, mint amikor én magamból indulok ki, pl hogy mindenki szerint az a jó zene, ami szerintem. pedig a többség a danubius-t meg a slágert hallgatja. az emberek bőven 90 fölötti százaléke nem érti vagy leszarja azokat a dolgokat, amiket az lmp mond. pedig én tudom, hogy többnyire jó dolgokat mondanak. és erős dühöt érzek, amiért nem értik meg mások mindazt, amiket én fontosnak tartok. meg hogy mindenki önző, individualista és anyagias. hogy az vagy, amid van. hogy a húgom nagy álma, hogy 18 évesen legyen egy kocsija. hogy a most 18 éves pasijának már van. mikor itt lakunk egy pici városban, ami még lapos is, és én vígan leéltem az eddigi életemet biciklivel, kocsi nélkül.
meg hogy senki nem megy el szavazni. ha nem tetszik egyik párt sem, akkor rajzolj rá egy faszt, használd a voto blanco intézményét, csak fejezd ki valahogy, hogy érdekel a körülötted lévő világ.
a lelkiismeretességbe meg a törődésbe bele fogok őrülni egyszer. ráadásul mindenki gecinek tart ezek miatt, mert tálalni azt nem tudom.