hétfő, április 06, 2009
két nap mátra, persze nem annyira túráztunk. de legalább volt falukutatás,
gyuri bácsi élőben.
a kékes régen 5232 méter volt, vagy 5238, lehet, hogy tévedek egy 6-8 métert, de aztán becsapódott a héli üstökös, akkor a mátra lecsúszott, akkor lett a kékes 1014 méter, és akkor alakult ki a góbi sivatag meg a taklamatán meg a mount everest, és a héli hozta a vasat is, mert előtte csak bronzzal szarakodtak. kuc kuc kuc, kedves egészségedre.utálom a rossz menzakaját meg a motorosokat. szeretem a fröccsöt és a southern comfortot. szeretek stoppolni. nem szeretem az autóst, aki gyöngyösből bécsbe az andrássy-n keresztül megy, mert nem ismeri az emnullást és nem akar eltévedni.
ezért tart ez az ország ott, ahol. túl sok pizzát ettem ma. parádfürdőn a gesztenyés pizzériában narancsot is tesznek a havajra, vigyázat.
minden embernek megvan a saját tragédiája, mindenki el van baszva. fura, hogy a fejedben te vagy a főszereplő, és eszedbe se jut, milyen lehet az a film, amiben a te elbaszott béna mellékszereplőd a sztár. én is el vagyok baszva, mégis egész okés a film, azt kell mondjam.
jó lenne, ha nem lenne olyan távoli az, aki régen még annyira közel volt. én sajnos nem vagyok jó az utánanyúlásban. ha veszni látom, akkor elég hamar feladom. valaki megmondhatná, ilyenkor mit lehet csinálni.
mindenki csúnyán kapkod a boldogság után, aztán így a nagy kapkodásban kicsúszik ám a kezek közül. pedig úgy megérdemelnék már, hogy kicsit a kezükben pihegjen a szerelem.
eklektika.