csütörtök, január 15, 2009
miután a második tételt két órán keresztül olvastam, mert olyan hosszú volt, kicsit kiakadtam, káromkodtam egy sort visítozva, aztán elhatároztam, hogy minden tételből olvasok 20 percnyit, hogy mindegyikhez hozzá tudjak legalább szólni, ha kihúzom. ezt szinte tartani is tudom, és már a 13.-nál járok a 20-ból, és egészen lenyugodtam, béke honol a szívemben, nem is utálom annyira az egészet, és amúgy is csak egykor van a vizsga, szóval még rengeteg időm van aludni is, az élet szép, egy hét múlva már kubában leszünk. van új fényképezőgép is, és nagyon ügyes. lá lá lá!