kedd, december 23, 2008
eddig hajlamos voltam úgy reklámozni anyukámat, mint aki végtelenül jófej, de ma kicsit bejött nála a mama-faktor (a.k.a. "rakott brokkolit csináltam neked [darálthússal], ha már egyszer nem eszel húst...").
- paradicsomszószt vagy tejfölt tegyek a darálthúsra, amit aztán majd a tésztára?
- nekem mindegy, de vegyél már ki egy kis tésztát, mielőtt ráteszed a húst.
aztán nem vett ki, mert "alig van ezen egy kis hús", pedig kurva sokból tartott volna.
nem vagyok 100% húsmentes, de két ok miatt szoktam húst enni:
1. nincs más (vendégség, stb)
2. nagyon-nagyon finoman/különlegesen van megcsinálva, helyi specialitás, ilyesmi.
na most itt asszem egyik sem teljesült, úgyhogy grr.
mint amikor két éve aranykarkötőt kaptam mamámtól meg keresztanyámtól, mert "tudjuk, hogy nem szereted, de már nagylány vagy, ilyet kell hordanod". persze azóta se hordtam, el kéne adni grammra.
meg ugyanők felhívnak két napja, hogy mit kérek karácsonyra, ne már csak borítékot adjanak, az milyen már. na de nem mindegy, hogy van-e a pénzen kívül ajándék, ha úgyis tudom, mi az? és még csak azt se mondhatom, hogy könyvet, mert fogalmuk sincs, milyen könyv jönne be, hanem konkrétan mondanom kell egy könyvet. grrrrr.
amúgy is mindenki ideges és ellenséges itthon, olyan nem jó így.