kedd, március 07, 2006
itt volt az első tanítványom, persze jó, volt már kétésfél, de őket mind ismertem már valamennyire valahonnan, szóval helyesebben: itt volt az első hirdetés útján szerzett tanítványom. sőt már fizetett is az óráért, pedig még csak szintfelmértünk meg ilyesmi. persze mikor végigmondta, hogy milyen igeidőket ismer (gyakorlatilag mindet a két subjuntivo futurón kívül), akkor azt mondtam (magamban), hogy oké, akkor légyszi taníts meg engem. de mivel úgy látom, hogy főleg szókincsre meg beszélgetésre van szüksége, az még talán menni fog. és nagyon sok házit kér és nagyon elszánt. az ilyet szeretem (és tisztelem).
egyébként cseles vagyok, egyetemen azt mondta a beszélgetős tanár, hogy esetleg kéne beszélgetős különórákat vennem... erre én adok. viszont állítólag szebben beszélek, mint az összes eddigi tanára, márpedig akkor jó szar tanárai lehettek.