szerda, november 02, 2005
mellékhatásokat olvasgatok meg ilyesmi, ez borzasztó. sosem szedek gyógyszert, akkor se, ha nagyon fáj. ha beteg vagyok, nem váltom ki, amit az orvos felírt. nincs is nálam soha semmi, mikor jön a szokásos "nincs valamid fejfájásra?" kérdés. meg kiakadok azokon, akik úgy jönnek reggel suliba, hogy "bevettem tegnap két xanaxot, mert olyan ideges voltam a tanulás miatt". sosem tudom, mi a különbség az algopirin meg a -van még valami ilyen gyakran használt gyógyszer- között. erre most ez... ííígy tépázza az önérzetemet. gyógyszert szedni rossz. (olyasmi, mint a kétségbeesés életem első és eddig egyetlen, meg talán feleslegesen megtörtént fogtömése után. hogy most már nekem ezzel kell együtt élnem? nekem?? ezzel??)
holnap hajnalban kell kelni. remek. de aztán minden fővárosi pajtásom számára elérhető közelségben leszek, úgyse tudom már észben tartani az ebédmeghívásokat és a cserekereskedelmes találkozásokat. (össze kell futnom mindenféle emberekkel harisnyát, jegyzetet, könyvet cserélni, és emiatt ide-oda kell rohangálnom a városban.)
Lóri says: nálad jobb útitársam még nem volt :)