péntek, július 22, 2005
mindig bennem volt (van) a törekvés, hogy okos legyek, művelt, szórakoztató, sokoldalú. sokat olvasok, esetleg olyat is, ami nem érdekel, de ugye a törekvés. és egyre elveszettebbnek érzem a helyzetet, mintha csak távolodnék a megrajzolt judytól, de semmiképpen sem vagyok napról napra okosabb, műveltebb, szórakoztatóbb, sokoldalúbb. például itt is, semmi másra nem vagyok képes, mint nyafogni, de még azt sem érdekesen, mert a nyafogás alapvetően nem rossz, ha jól tálalják.
ha legalább szép lennék és kedves, de még ezt sem mondhatjuk.
az ugye rég rossz, ha valaki vicces szeretne lenni? meg ha okos-vicces nem is lehetek, legalább az a típus, akit a folyamatos mosolygós-kedves énjéért szeretnek, mondják is, milyen aranyos lány. ő egy tündér, igen igen, mindenki kedvence.
vagy legalább vezéregyéniség. szervezkedős-irányítós. vagy legalább hasznos.
picsába, legalább itthon ne lenne ilyen búvalbaszott fagyos hangulat.