szerda, június 22, 2005
először is: van két statgép meghívónk.
másodszor is: szeretek mindenféle ismerősökkel összefutni véletlenül nagyvárosokban. meg nem-ismerősökkel is. szia
nu, szia
becherpig, szia
szilárd, szia györgyi, szia magyarkat és sára (sára?), akik nem vettek észre. rádayn tekesekkel összefutni nem ér, azt nem mondom. a szilárdban pedig az a durva (tudom, hogy ez csak nekem ilyen dolog, mint rágondolni az 5 éve nem hallott számra, és még aznap látni a klipjét), de előtte negyedórával a következő beszélgetés zajlott valahol az astoria és a bajcsy között:
- te, az a srác nem valami zenész volt, aki itt elment? - nem tudom, nem láttam jól, csak a szemüvegére emlékszem, az alapján a szilárd.- neem, nem a szilárd.- tényleg nem. aztán a nyugati aluljáróban meg tessék. nincsenek véletlenek, mindig mondtam.
ééss majd elfelejtettem:
titusz, az adonisz, a félisten, sőt isten. hozzá is nagyon szoros szálak fűznek, egyszer hivatalból váltottunk három szót. ez jel, nincsenek véletlenek, mondom!
(ps: a rajongó-judyt kéretik figyelmen kívül hagyni, mintha nem is létezne, mindenkinek megvannak a maga bálványai, oké?!)