imádom unamunót: "A kamaszkor alapvetően vidám kor kellett volna, hogy legyen, ám az én fekete ruhás latintanárom alakja, az [ajtóra kifüggesztett] ragozási táblázat és a rendhagyó igék szomorú emlékké teszik az egészet..." - vallotta a felnőttként kiváló nyelvésszé érett Unamuno. Egyetemi professzorként teljesen elítélte gyermekkora iskoláinak magoltatós módszereit, és azt, hogy a kollégiumokban a fegyelem volt leginkább uralkodó. A történelem tanulásának máig keveset változott módjáról Unamuno így emlékezett: "Hányingerem volt a népek jövés-menésétől, a furcsa nevektől, a csaták, rokonok, örökségfelosztások sorolásától. Királyok jöttek, és olyan gyorsan megölték őket, hogy nem volt idő sajnálkozni a haláluk miatt, mint ahogyan arra sem volt idő, hogy megismerjük őket, és az ember szinte azt kívánta, bárcsak lett volna vége valamennyi uralkodónak egyszerre, bár ölték volna meg mindet egyetlen egy nagy csatában. Aztán végül el sem jutottunk a francia forradalomig, mert a kínaiak, perzsák, káldeusok annyi időt elvettek. Ebből később arra jutottam, hogy a történelmet napjainktól visszafelé kellene tanulni."