csütörtök, március 31, 2005
spontán pudingot fogyasztok, egy órát vártam a kapu előtt kulcs nélkül, a sorstalanságból szerintem a nefi fog megmaradni fontos motívumként, a színháziasan játszó színészeket leszámítva persze. de mit is várnánk egy magyar filmtől, mi mindent olyan színháziasan csinálunk, egyesek még azt a kurva életet is.
"a magam részéről nem lennék szemérmes visszavenni a hármas házasságban eggyé olvadt város hajdani nevét, a pest-budát. pontosan ugyanazt jelenti, mint a budapest, csak éppen nem keverhető össze [bukaresttel], ezenfelül pedig egy ilyen parányi névváltoztatás (lásd még a sokkal nyilvánvalóbb rhodesia-zimbabwe, leningrád-szentpétervár, burma-mianmar eseteit) egy új kezdetet is kijelölhet" - mondta bojár iván andrás az octogonnak, amit a hvg idézett.
a mai nap legfontosabb tanulsága: a
harisnyák még mindig egyszerhasználatosak.