hétfő, február 14, 2005
jóreggelt, tipegnék a buszra, erre az első húsz méteren kétszer is elestem. még jó, hogy ilyenkor még mindenki az ágyban nyújtózkodik... visszafordultam cserenadrágért, ami persze fölösleges lett, mert miután megszáradt a seggem, már semmi sem látszott a foltból. na mondom még elindulok, hátha jócskán késik a busz, de újabb húsz méter után végleg visszajöttem, ugyanis bevillant a szobámban a földön fekvő törikönyv képe. így késtem le az első órát, ami persze az egyetlen fontos óra ma (matek), az összes többi kihagyható.
tessék
daradei, most a hétköznapokról írok, és még az is kiderül, hogy suliba járok. de ez nem unalmas? de.