csütörtök, december 23, 2004

szegeden voltam egész nap, spanyolóra, ajándék után rohangálás, minden boltban megizzadás és minden boltban mindenkit fellökés a hátizsákommal. gyűlölöm a sok embert, akinek még most jut eszébe neves bögrét és éneklő barbit venni. (én is majdnem ilyen vagyok, persze.) közben eszembe jutott, hogy ma van az a főpróba, amire a tánctanárunk meginvitált minket sok szeretettel, kiderült, hogy nem hatkor hanem hétkor, nagyon gagyi darab volt (tele volt gyerekkel a nézőtér), vicces volt a tánctanárt így látni, és az ember nem érti, hogy felnőtt emberek hogy süllyednek ilyen szintre, még ha szeretik is a színészetet. még jó, hogy nem fizettem érte.
szánalmas színház kettő: a nagyon régi volt plátói szerelmem azt hiszem a ruttkaiban játszik, olyan nagysikerű darabokban, mint a cyrano (musical), a mesebeli mátyás és a csókos asszony című operett. mindig az ilyeneket kell kifognia az embernek... na de azért elmennék megnézni; nem hiszem, hogy a ruttkaiba, második nemzetink és operánk, annyira drága lenne a jegy.

csúfosan meg fogok bukni az idő és a lustaság elleni harcokban.