kedd, október 26, 2004
reggel késésben voltam - mint soha ugyebár -, és akkora köd volt, mintha egy fagyiba pottyantam volna (a fagyi belsejében nincs ugyebár világos, de az anyaga ilyesmi lehetne). akkora, hogy úgy láttam, hogy a keresztutcán nem égnek a lámpák. aztán két perc múlva tényleg nem égtek - valamiért itt szokás a hajnali vaksötétben lekapcsolni őket, pont mikor már megindulnának az emberek negyed hétkor. és a mélykék masszában csak a toronyóra számlapja világított ki - furcsa volt az egész.
az egész bejárásban a legjobbak a korareggelek. a sötétek, a napfelkelték, a lámpák lekapcsolása. a hajnali ködök, a csöndek, az átsurranó macska, a megvilágított, nagyszemű hópihék és elsőként belelépni a friss hóba...