kedd, január 07, 2003


nagyon fontos emil várt engem, végre én is megkaptam életem első nigériai levelét. örüljetek velem együtt. még gondolkodom a dolgon, szerintetek jó üzlet lenne? ó, igen, azt hiszem. higgyél velem te is.
amúgy üdvözlet az örök hó birodalmából, harmadik óra után hazazavartak minket, namost nem is kell mondanom, hogy tíztől fél egyig nem jön haza busz, most meg még az a félegyes is kétséges volt, szal egy laza 20 perces rohanás után a 30 percet késő vonattal jöttem haza. az utolsó mai vonattal. a buszok menetideje meg dupla, ami nálam két órát jelent, és az nem vicces. de holnap nincs sul, jupí.
tudom, hogy még nem régóta élek, de ekkora havt még nem láttam, hogy szünet lenne miatta. iszonyat itt minden, az emberek az úton gyalogolnak, mert ott már kb járható, és rohadtul belefújja az arcodba, beletép a husijába, fantasztikus dolog. érezd te is.

2:32 du. |