kedd, szeptember 24, 2002
Most nemtommilyen-lelkiállapotban vagyok. Olyan semmilyenben. Olvastam egy olyan blogt, amit még nem: mogyoró. Júni óta nem lett frissítve. De vegyes érzelmekkel gondolok rá, mert van, ami teccik:
"A fotel:
Pár hete szeretkeztem benne, tüzelő kutyám összevérezte, kimostam, pár napja dühöngő őrjöngésemben apróbb darabokra törtem, majd sietve meghegesztettem, tegnap pedig egy híres francia filmrendező ült benne egy két órás rádióműsor résztvevőjeként..."
Végre befejeztem Palotai Boristól a Kegyetlen ifjúságot. A végére persze meghalt a főszereplő
. Nemtom, hogy kiknek szól ez a könyv tulképp. Nem egy lányregény, nem a legkönnyedebb szöveggel, de szólhat felnőtteknek egy 13 éves árvalányról íródott könyv? Legalábbis pont ez. Nemtom. Én még nem vagyok felnőtt. De szerintem felnőttnek se leszek teljesen olyan, mint a többi felnőtt. Szerintem gyereknek se vagyok olyan. Ha ezt mások nem is tudják,
micsoda asszociációs sorozat volt ez
.
Jövő héten lesz a suliújságnak megbeszélése. Mondta a médiatanár, hogy reméli, akarok írni, meg hogy majd beajánl. Ma megnézegettem a tavaly főszerkesztésem alatt elkészült sulújságokat, és büszke voltam magamra. Nem azért, mert annyira jók, hanem mert szinte egyedül küzdöttem érte és csináltam, pedig nem sok dolog mellett tudok kitartani.