vasárnap, január 28, 2007


vannak vendégeim, egy dán srác és egy kínai lány, és a lány főzött tésztát, de annyira szar lett, hogy mégiscsak tudok főzni. (amúgy is tudom, hogy tudok, csak ilyenkor egyenesen mesterszakácsnak érzem magam.) ő is érezte, hogy nem túl jól sikerült, de nem értette a dolgot, pedig ha nem rögtön a hideg vízbe tette volna a tésztát, hanem megvárja a forrást, ha tesz bele sót és olajat, akkor lehet, hogy még ehető is lesz. persze azért aranyos, de nem sokat vagyok vele, mert tanulok. (nem is, de kéne.) viszont mostanában még kevesebbet fogok fogadni, mert itt a koliban sok a baj velük, hova rakjam őket, hogy senkit se zavarjanak, ilyesmi.
(barcelona, barcelona, barcelona, be vagyok zsongva.)

9:36 du. |


vasárnap, január 21, 2007


egyrészt: már megint meg fogok bukni, basszameg, basszameg, basszameg.
másrészt: ez a szet erős vágyat keltett bennem hasonlók fabrikálására. ríli kjút.
harmadrészt: véres vasárnap vagy asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén?

9:52 du. |


péntek, január 05, 2007


nem megérdemelt négyes, helló. (kóma-kóma-kóma)

6:50 du. |