péntek, június 29, 2007
én is
klikkelek. tarthatod gyík dolognak, meg mondhatod, hogy get a life, de én szeretem az ilyen egyszerű kis hülyeségeket. ha te eddig leszartad az egészet: egy fordulót jól megnyertünk, azóta meg nem nagyon jön össze, kevés az ember. bár nem is kis hülyeség, mert eredetileg csak egérnyomogatás volt, ami tényleg ilyen gép elé gyógyultságot feltételez, de most programozó- és mozgósítási verseny. mivel én nem tudok programozni, mozgósítok. töltsd le a programot
innen, és néha írd be a kódot futtatás közben, vagy regisztrálj hipp-hopp, és beírják mások helyetted, szóval tényleg semmi dolgod vele. aztán örülhetsz másokkal, ha nyerünk, és segítettél benne.
holnap indulunk montenegróba, éjjel kettőkor. a nagy útra beszerzett a gondos családfő egy illatosítót is, amitől ma 5 perc után egész estés tompa fejfájásom lett, mi lesz 12 óra alatt.
hétfő, június 25, 2007
oxmo puccino egy feka francia rapper, szoros kapcsolatban a jazzel. van például most egy
dolga, a Lipopette Bar, ami a The JazzBastards segítségével történik, vagy ilyesmi. és kurvajó, szerintem.
vasárnap, június 24, 2007
még van párórányi munka, amit holnap reggel le kell adni, ez nem jó hír, de legalább pénzt adnak érte. holnap állítólag megint 35 fok lesz, úgyhogy remélem, medence a ház tetején. a palacsintasütés pedig még mindig nem megy, sosem lesz vékony és nem leragadós tésztája.
ja és a nap híre: a 13 éves húgomnak műkörme van. nem térek magamhoz. undorító.
péntek, június 22, 2007
megin egy cukkinis recept, mer szezon van. százér egy kilót!
félbevágtam, kikapartam, tepsibe raktam. tálkában töltelék: mozzarella felvagdosva (igazi olasz, aminek íze van, nem szarvasi), kevés feta felvagdosva kisebbekre, két paradicsom is felvagdosva, só, oregano, bazsalikom. bele a cukkinibe, tetejére reszeltem parmezánt, be sütőbe, a parmezán szépen rápirult, a mozzarella pedig jó nyúlós lett.
eredetileg magamnak főztem, nem volt éhes senki, de a végén öten ettünk belőle.
ma még nem ettem egy kiló dinnyén kívül semmit, de most elugrok a piacra, és veszek gyümölcslevesnek való dolgokat, meg esetleg egy kis sütinek valót is, meg persze az egyebet.
a koli tetejére medencét vettek az élelmes kolisok. csobb.
vasárnap, június 17, 2007
globfeszten nem elég, hogy műanyag pohárban adják a sört, de aztán jönnek a hoszteszlányok, és mindenkit megkínálnak mézes-málnás fütyülőssel, a műanyag pohár legalját éppen benedvesítette az ital, és emiatt elhasználsz egy poharat. mi ez, ha nem bénaság?
szombat, június 16, 2007
who killed the electric car? ezt néztük meg ma délután, és elég hülye érzés volt, hogy sajnálok egy autót, mert bezúzták és nem suhanhat az utakon, most mondhatjuk, hogy hatásvadász volt a film, de igazából annyira nem is. ha nem vagyunk ökoanarchisták, és eltekintünk attól, hogy a földet egyedül az menthetné meg, ha kihalna az emberiség, és azt vesszük alapnak, hogy autó nélkül márpedig nem fogunk élni, akkor át tudjuk érezni, milyen szemét dolog, hogy megölték az elektromos autót. na ilyesmi.
globfeszt és kaukázus koncert tegnap este, bár annyi pálinka után bármi lehetett volna.
kedd, június 12, 2007
mindig mondom, inkább a kánikula, mint a tél, de igazából megöl a meleg, undokká és morcossá tesz, és napi sokat alszok. azaz nem tanulok. viszont keveset eszek. hát ennyi van és semmi más.
péntek, június 08, 2007
2, ilyet kaptam ma. rég volt már ekkora ideg bennem, gyomorgörcs meg gyengeség meg reszketés meg ilyenek. azt hittem, hogy szar vagyok, mert a dolgok 30%-át még mindig nem olvastam el, erre kiderült, hogy még szarabb, mert sokkal több az a százalék, olyanok, amikről nem is tudtam. mondjuk minimum 50%. és nem tudtam mondani összefüggéseket se meg ilyesmi, ami nem csoda, mikor a szavakat alig találtam.
túl vagyunk, és a tanítványokon is idénre, ami idegileg jó, pénzügyileg kevésbé. jó sok féle bevételtől esek el nyáron, mondjuk több mint az átlag havi felétől. kellemetlen.
áá, hatkor felkelni tanulni.. köszönöm a közreműködést dave-éknek; talán visszaaludtam volna, ha nem hatkor érnek haza.
csütörtök, június 07, 2007
van itt egy ausztrál és egy csilei srác, franciaországban ösztöndíjkodtak, és most utaznak picit. az ausztrállal, dave-vel történt meg, hogy mikor megérkezett európába, a fantasztikus rómába, akkor azzal indítottak a benyomások, hogy rögtön a megérkezés után, a hostel előtt pár száz méterrel megtámadták. kés a hátához, üvegcse a szájához, ezt igya meg. megitta. két nap múlva egy kórházban ébredt, mindenét elvették, amit fél évre magával hozott, és teljesen összefüggéstelenül beszélt. nem szép történet.
szerda, június 06, 2007
tapas-vacsit csináltam. első tányéron sajttal töltött olívabogyó és gouda. második saláta (csicseriborsó, paradicsom, uborka, paradicsompaprika). harmadikon márványsajtfalatok aszaltszilvával. guszta volt. az utolsó az örök kedvenc klasszikus: sárgadinnye sonkával.
desszertnek az a vaníliapuding már talán nem kellett volna. a dinnye viszont szerencsésen finom édes volt. a múlt heti görögdinnyéről ez nem volt elmondható.
a legrosszabb e-mail, amit kaphatsz, a lezárt vizsgajelentkezésről szól. nincs visszaút, viszont már csak 36 óra. borzasztóan kevés.
hétfő, június 04, 2007
volt egy klipp vagy 6-8 évvel ezelőtt, mikor még csak nammamánál volt kábel tv, aminek nem tudom sem előadóját, sem címét, sem szövegét, de nagyon szeretném megtalálni. fekete-fehér bányászok vannak benne, akik kilyukadnak egy táncteremben, ahol egy lány táncol az egyikkel, aki színes lesz, míg a másik szomorúan fekete-fehér marad. az egyik mtv-s spotban még mindig látható belőle pici (olyanban, amiben sok klipből vágnak össze részleteket egy zenére). aki segít megtalálni, az nagyon jófej. nekem nem sikerült.
update:
avalanches - since i left you
mennyi gyönyörűség tud lenni egy
liftzenében. dobog tőle a szívem.
végre rászántam magam, hogy befejezem a jogsim, mielőtt augusztusban lejár a kresz, de kiábrándítottak az autósiskolában, hogy nem elég rá az idő, ha nyáron nem vagyok végig pesten. márpedig nem, bő egy hét montenegró, három hét portugália, egy kis párizzsal a végén. meg szállásom sincs nyáron pesten, szóval bonyolult.
úgyhogy szeptemberben újra kresz-vizsga, és akkor kezdődhet a vezetés. miközben minimum ötven kreditnyi tárgyam lesz, meg minimum egy tekes köröm, plusz egy, amit én is tartok. ejj. ezért akartam megcsinálni most. nem kellett volna eddig húzni, ugye?
vasárnap, június 03, 2007
láttam kolduslányt, 20-30 között, lenyúlta a srácot apróval, megnézte, mit kapott, és eldobta belőle az ötforintost. én így nem tértem magamhoz. ott hevert a pénz a földön, majdnem felvettem.
szombat, június 02, 2007
szóval a fájás fő oka a tegnapi vacsora volt, ahol persze tök idegen asztalhoz kellett már ülnöm, azután, hogy a csoporttársaim, akiknek a felét én beszéltem rá, hogy jöjjön, mert jó lesz, mind ültek együtt egy tele asztalnál. a velem szemben ülő hétéves kislánnyal beszélgettem a legtöbbet, mert mással annyi volt az összes, hogy mikor már senki nem volt az asztalnál, hozzám fordult a mellettem ülő, hogy y tú, qué estudias? espanol y portugés. ah, muy bien. erre megjött a pasija, és persze már ő sem szólt hozzám többet.
és tudom, hogy ez most hiszti vagy ilyesmi, de annyira magányosnak éreztem magam. ott ültem száz emberrel egy teremben, és senkivel nem tudtam beszélni. feljött az összes régi magányosság, mert annyiszor éreztem magam olyannak. sosem ment nekem ez a barátkozás dolog. és most is kábé csak egy barátom van úgy igazán, de belé szerelmes is vagyok, és kinek mondjam el például, ha vele rossz éppen?
úgyhogy ott ültem a sok finom kaja után, néztem előre, néha belekortyoltam a borba vagy a pezsgőbe, egyedül még berúgni se. aztán telefonáltam egyet, és köszönés nélkül kisiettem onnan, inkább a koncertre, bár oda se volt kedvem az esőben meg a sok gyaloglás miatt, és az utolsó szám utolsó sorait elkaptam, és inkább maradtam volna ott végig, az egyetlen barátommal.
péntek, június 01, 2007
ma így fájt sokat.